Az egészséges otthon nem elérhetetlen álom. Néhány módszerrel sokat tehetünk azért, hogy ne csak otthonos, környezettudatos, esztétikus és értékes legyen a lakásunk, házunk, hanem kizárhatunk sok olyan tényezőt is, ami károsíthatja egészségünket. 

Először nézzük az építészeti összetevőket. Milyen eszközökkel, módszerekkel teremthetünk egészséges környezetet az otthonunkban?

Megfelelő szigetelés 

A megfelelő szigetelés több szempontból is elősegíti az egészséges környezetet. Először is, ha rendesen szigetelve van a homlokzat, a lábazat, az aljzat, a födém (vagy tetőtér esetében a tető), akkor jelentősen csökken a falnedvesedés, penészedés lehetősége. De mitől lesz úgymond megfelelő egy szigetelés? Először is attól, hogy a megfelelő szigetelőanyagot használjuk az adott felülethez. Így a homlokzat esetében (a vályogfalakat kivéve) például jó lesz az eps (polisztirol) szigetelés, a lábazatra az erősebb, víznek és külső hatásoknak jobban ellenálló xps, viszont a fafödémet vagy a tetőt nem szerencsés ezzel az anyaggal szigetelni, hiszen a polisztirolnak bár nagyon jó a hőszigetelő képessége, kifejezetten rossz a páraáteresztő képessége. Ezért azoknál a felületeknél, ahol szellőznie kell a szigetelt felületeknek, célszerű ásványgyapottal (elsősorban üveg- vagy kőzetgyapot) dolgozni. És ha biztosra akarunk menni, hogy résmentesen szigetelünk, akkor a legjobb a fújható szigetelés. Ezzel a módszerrel gyorsan és hatékonyan szigetelhetjük a tetőteret, födémet, nem keletkezik hulladék, nem lesz hőhidas a szerkezet (ami penészesedéshez vezet) és a nehezen elérhető helyekre is jut szigetelőanyag.

A megfelelő szigeteléssel nemcsak a falnedvesedést, penészedést előzhetjük meg, hanem kevesebb energiát kell elhasználnunk az épület felfűtésére, lehűtésére, így kevesebb károsanyagot bocsátunk a légtérbe, miközben az épületet üzemeljük.  

Megfelelő nyílászárók

Elsősorban a külső nyílászárókról, ajtókról ablakokról kell itt szót ejteni. Három szempontot kell itt figyelembe venni: szigeteljenek jól az ajtók, ablakok, legyen külső árnyékolási lehetőség az ablakokon, hogy a nyári nagy melegben kevésbé melegedjen fel az otthonunk és könnyen lehessen szellőztetni otthonainkat. A nyílászáró esetében fa vagy műanyag ajtók, ablakok közül érdemes választani, viszont nem célszerű rossz minőségű terméket venni, hiszen ez egy hosszabb távú befektetés, 25-30 évig használni fogjuk. 

Megfelelő szellőztetés

A tökéletes szigetelés és a szuper nyílászárók sem védenek meg minket a páralecsapódástól és a penészedéstől, ha nem szellőztetünk rendszeresen és szakszerűen. Amennyiben építkezés vagy felújítás előtt állunk, érdemes úgy megtervezni az épületet, hogy kereszthuzatot lehessen csinálni, így egyszerre, rövid idő alatt lehet szellőztetni, eltávolítani a nedves, elhasznált levegőt. 

A rendszeres és szakszerű szellőztetés nem csak az egészségünk megőrzésében játszik kulcsszerepet, hanem az épület állagmegóvásában is. Az energiatakarékos szellőztetési módszerekkel minimalizálhatjuk a hőveszteséget, így hozzájárulunk a fenntartható energiagazdálkodáshoz is.

A hatékony szellőztetés érdekében néhány alapvető szabályt érdemes betartanunk. Az állandó résnyire nyitott ablakok nem hatékonyak, és csak engedik távozni a drága hőenergiát vagy a klímaberendezés által előállított kellemes hűs levegőt. Ehelyett célszerű rövid ideig, de intenzíven szellőztetni kereszthuzattal. Az ablakot olyan időpontokban nyissuk ki, amikor elhasználódott a levegő, például étkezés után, főzés közben vagy fürdés után. A fürdőszobában zuhanyzás közben zárjuk be az ajtót, és töröljük le a csempéről a vizet zuhanyzás után.

A szellőztetés mellett nagyon fontos, hogy megfelelő módon teregessünk (lehetőleg teraszra, erkélyre). Egy kiadós mosás után a kiteregetett, száradó ruhákból kb. 3 liternyi vizet “locsolunk” szét pára formájában a lakás falaira. Fontos, hogy a lakás levegőjét időnként lecseréljük, így a pára nem a falakon igyekszik távozni, hanem kijut a maga természetes útján az ablakon.

Mit tegyünk azokkal a helyiségekkel, amelyeket nem lehet ablakon keresztül szellőztetni?

Kép forrása: Unsplash 

A műszaki megoldások is sokat jelentenek a penész megelőzése érdekében. Elsősorban az ablaktalan fürdőszobák, vécék esetében lesz szükségünk szagelszívóra, párátlanító berendezésre, másképp nem távozik a párás levegő az adott helyiségből. Kétféle módszert is bevehetünk, az egyik a kontrollált gépi szellőztetés, amely állandóan üzemben van és reagál a helyiség páratartalmára. Ennél drágább és komfortosabb megoldásnak számít a hővisszanyeléses gépi rendszer, ami a lakás levegőjét úgy forgatja, hogy télen nem hűl le a levegő. A páramentesítő készülékek is alkalmasak arra, hogy csökkentsük a penész életterét, de a folyamatos működtetés nem feltétlenül komfortos a lakásban és a levegő minősége sem fog javulni egy párátlanító géppel.

Egészséges otthon? Nyúljunk vissza a száz évvel ezelőtti megoldásokhoz!

Hatalmas mennyiségű hulladék keletkezik egy háztartásban, viszont a jó hír, hogy ennek jelentős részét mi magunk újrahasznosíthatjuk a szerves anyagok komposztálásával. A komposztálás egy ősi módszer, de a jelenkor emberének is érdemes élnie vele. Ha saját kertünk van, akkor kihasználhatjuk a komposztálás további előnyeit: egy jól karbantartott komposzttal javíthatjuk a talaj minőségét, és kiváló tápanyagot biztosíthatunk növényeinknek. Ha nincs saját kertünk, akkor is komposztálhatunk, akár közösségi komposztálóba helyezhetjük a szerves hulladékot vagy a kis komposztálóból lecsapolható folyadékot egyszerűen felhígítjuk vízzel, és máris tápanyagban gazdag öntözővízzel locsolhatjuk szobanövényeinket.

A modern megoldások mellett érdemes néhány energiatakarékossági tippért visszanyúlni nagyanyáink, dédapáink módszereihez. Ha kertünk van, ne a csapvízzel locsoljunk, hanem kútvízzel, esővízzel. Az esővíz gyűjtéséhez csak néhány víztárolót kell beszereznünk. A klímaváltozás miatt szélsőséges a csapadék eloszlása. A száraz heteket, hónapokat nehezen kiszámítható módon váltják a bőséges esők, záporok, zivatarok. A hirtelen, nagy mennyiségben lehulló csapadékot nincs módja a kiszikkadt vagy leviakolorozott, leaszfaltozott talajnak felszívnia, ezért a korábbi csapadékviszonyokra kialakított vízelvezető rendszerek túlterhelődnek, telítődnek a víztározók, a víz kimossa, rongálja a talajt, az épített terepeket. Ez ellen az egyik leghatékonyabb védekezés, ha a tetőről lefolyó esővizet összegyűjtjük és a szárazabb időszakban elöntözzük. De nem csak az esővizet hasznosíthatjuk, hanem a háztartásban keletkező szürkevizet is. A szürkevíz az a víz, amit már egyszer használtunk (pl. kézmosásra, fürdésre), nem lehet meginni vagy főzni vele, de mivel nem tartalmaz ürüléket (utóbbit fekete víznek nevezik), nem számít szennyvíznek sem. A használt vizet vagy szürkevizet sok területen lehet hasznosítani. Az elnevezés nem a színére utal, hanem a víz minőségét jelöli. A szürkevizet lehet használni takarításhoz, vécéöblítéshez, megfelelő szűrés után pedig akár öntözéshez is. Nem mindegy azonban, hogy melyik szürkevízről van szó. A mosakodás, kézmosás után keletkező szürkevizet akár szűrés nélkül is lehet használni például dísznövények öntözésére. Azonban a mosogatás során a zsírok, egyéb szennyeződések miatt már komolyabban meg kell szűrni a vizet, mielőtt megöntöznénk vele a növényeinket.